Programunk

Alapelveink

EGYÜTTMŰKÖDÉS – SZERETET – FIGYELEM – KREATIVITÁS

A mi Mars-programunk egy olyan magántanulói csoport létrehozását jelentette, amelyben gyermekeink közösségben, szervezett formában, gondosan megtervezett és egyénre szabott pedagógiai program alapján fejlődhetnek. Legfontosabb céljaink a nyugodt, kiegyensúlyozott minőségi munka érdekében a diák-szülő-tanító hármas hatékony együttműködésének kialakítása, aminek alapja az empátiás odafordulás, az őszinteség, a kölcsönös tolerancia, a problémák feltárása és megoldása.

Alapvető számunkra a jó hangulat, az egyéni bánásmód, az együttműködésre, ugyanakkor önállóságra, önismeretre nevelés.

A különböző kompetenciák fejlesztésére, tanulási módszerek megtanítására, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására, a kíváncsiság, a természetes rácsodálkozás képességének megőrzésére helyezzük a hangsúlyt.

Mi, tanárok is egy fejlődőképes, tanulni vágyó csapat vagyunk. Innovatív műhely, ahol a pozitív látásmód, az előre gondolkodás, a szakszerűség és a csapatmunka, a türelem, a kivárás, a gyerekek tisztelete, a másik megértése, megismerése, a szereplők közötti kapcsolatok mélyítéseaz alapelvek. Ha probléma van, dolgozunk, gondolkozunk rajta, kérdezünk, olvasunk és megoldjuk, ha nem sikerül elsőre, akkor más megoldást keresünk.  Hetente tucatnyi új ötletet, tervet eszelünk ki, tesztelünk, megtartjuk, vagy elvetjük, újra próbáljukk stb. Ennek soha nincsen vége, egy közösség nem lehet  teljesen kész.

Tudjuk, merre tartunk, és merre bizonyosan nem – ezek mentén haladunk, építkezünk, formálódunk. Lényegében személyes konfliktusok nélkül, emberi gyengeségeinket, frusztrációinkat és nehézségeinket félretéve, úgy rendeljük magunkat alá a közös céloknak és a teamnek, hogy mindeközben ez az együttműködés legmagasabb szintjén van, következésképp örömöt, erőt, és rengeteg tanulnivalót ad.

Módszertanunk

Módszertanunk lényege: hívogató ösztönzés után elmélyülés, békénhagyás, majd támogatás az előrehaladásban.

Szerencsés módon mindannyian gazdag módszertani repertoárral érkeztünk a helyzetbe. Amit nem tudtunk, azt azóta megtanultuk vagy most tanuljuk. Ha mégsem, ezután fogjuk! A projektszemlélet, a drámapedagógia, a kooperatív tanulás, a beszélgetőkör, a heurisztikus tanulás, a művészetterápia, a szabad alkotás, a tanulásmódszertan, a hozott tudásból való kiindulás, a differenciálás, a probléma- és konfliktusmegoldó stratégiák, a stresszkezelés, a digitális, személyes, kognitív és szociális kompetenciák sokoldalú fejlesztése – alapvetések. Ezek a módszertanok és megközelítések holisztikusak, mindig a gyerek személyiségének egészét ragadják meg, és jellegüknél fogva egymást felerősítő hatásuk van. Időigényesek, mind a felkészülési idő, mind pedig a hatásmechanizmus tekintetében.

A tananyag rendezésének elvei

Szakszerű, előre tervezett, egyéni tanrend szerint foglalkoztatjuk a gyerekeket a hivatalos tantervvel összhangban: erre vagyunk a legbüszkébbek. Ez nem szimpla differenciálás, hanem személyre szabott tanrend. Az egyes tanárok nem elszigetelten terveznek, hanem egymásra építve. Ennek olyan szintjét fejlesztettük ki, hogy percre pontosan tudjuk, mikor mit csinál a másik, és azt is, mit tervez. Tehetségfejlesztésre nincs külön szükség, tekintve, hogy a komplementer szemlélet érvényesül: a fejlesztés csakis a csoportban, az egyéni erősségek és gyengeségek figyelembevételével képzelhető el.

A tananyaggal észrevétlenül kínáljuk meg a gyerekeket: a NAT követelményeit lehetőleg nem önmagukban, önmagukért tanítjuk, hanem egy általuk vagy általunk felvetett témába, problémába, a gyerekeket érintő élethelyzetbe, kérdésbe, történetbe ágyazva tálaljuk. A tantárgyakra való felosztásának logikája nem a sajátunk. Gyakran hangzik el egy foglalkozás vagy nap végén: „Mikor tanulunk?” „Eddig tanultunk.” „De milyen óra volt?” A vizsgákra való felkészülés volt ez alól a kivétel: erre 3 hetet szántunk a félévben, szükségszerűen előkerültek a feladatlapok, munkafüzetek. Mindenki hatalmas erőfeszítéssel és nagy-nagy szorgalommal készült: a félévi vizsgákat sikeresen teljesítettük.

A fentiekből következően a gondolkodást, a problémamegoldást és a kreativitás fejlődésére helyezzük a hangsúlyt. Szakmai ismereteink, eddigi pályafutásunk, tapasztalataink szerint a tudásátadásnak ez a megközelítése nem látványos ugyan, cserébe viszont időtálló.

Miért? A globális világ kihívásaival szemben csak azok fognak tudni helyt állni, akik megismerik és fejlesztik saját tanulási stílusukat, tanulásmódszertanilag érettek, ismerik az erősségeiket és gyengeségeiket, képesek megújulni, kooperálni, használni a digitális eszközöket, készségszintűen írni, olvasni, számolni, és tudnak nyelveket. Minden abba az irányba mutat, hogy nem a mennyiségi információk befogadása a feladat, hanem a gondolkodási folyamatok: lényeges-lényegtelen, a valós-valótlan megkülönböztetése, a problémamegoldás, a kreativitás, és az ismeretek befogadásának módja, és azok rendszerezésének képessége.

Egy napunk a tanulócsoportban

Reggel gyümölcsszelés, zene, pattogatott kukorica, beszélgetőkör, napi feladatok megbeszélése, tízórai, közös takarítás, játszótér, ebéd, séta,fogmosás, uzsonna, zárókör, napi értékelő.

Nem telhet el nap: legalább 45 perc beszélgetés, valamint írás, olvasás (+hangos felolvasás), zenehallgatás, mozgás, drámajáték, alkotó tevékenység, relaxáció, nyugodt, egészséges étkezés és elegendő ivás, pihenés, és szabad játék, digitális eszközök célszerű és tervszerű használata nélkül. Nem kezdhető és zárható le nap úgy, hogy bárkiben rossz érzés, nyugtalanság legyen! Nincs átlagos nap. Látogatjuk a közeli helyeket: piacok, teázók, közösségi terek, könyvtár, játszóterek, Múzeum és Károlyi kert, közösségi kert, állatkert, korcsolyapálya, uszoda, kirándulás s stb. Így tapasztalunk meg a legtöbbet a világból: közösségi közlekedésben részt venni, utcai eseményekre reagálni, a látottakról elmélkedni, hol-hogy érdemes megjelenni, kommunikálni, kérni, kapni, örülni a lehetőségeknek, megköszönni, érvényesülni stb.

Hangulat

Az egyik legfontosabb eredményünk az iskola jó hangulata. Az, hogy a gyerekek örömmel, szívesen jönnek iskolába. Külső megfigyelők szerint kifejezetten pozitív a hangulat, kedvesek, érdeklődőek, nyugodtak a gyerekek. Szinte nyomtalanul eltűntek a korábbi pszichoszomatikus tünetek, amelyek a szorongással és teljesítményelvárással összefüggésben keletkeztek. Legnagyobb eredményünknek azt tekintjük, hogy a gyerekek között egyre kevesebb a tanulással, tudással és csoportban betöltött szerepekkel kapcsolatos versengés.

Önmaguknak, önmagukért tanulnak: tanulják biztatni, dicsérni magukat és egymást – ebben, már az eddigi rövid működésünk alatt is hihetetlen fejlődésen mentek keresztül diákjaink, le a kalappal előttük!

Értékelés

A diákok legtöbbje kompetitív, stresszes, kirekesztő, félelemkeltésre alapozó struktúrákból érkezett. Nálunk büntető-jutalmazó rendszer nélkül – tehát csak a belátásra alapozva – működnek, tanulják, és tartják a szabályokat. Szabad légkörben vannak, ahol döntéseik, a döntéseiknek valós következményeik vannak, amit magyarázat, értékelés követ; és eközben hibáztatás és minősítés nélkül mellettük állunk. Betartják és betartatják a közösen hozott, csoportunkat szabályozó kereteket. Elképesztően jól vették az akadályt, és simultak bele ebbe az önkontrollra, önfejlesztésre építő közegbe.  Kidolgoztunk egy belső motivációra, ön- és társértékelésre építő koncepciót a fejlesztő értékelés alapelveire építve. Osztályzás, pont és egyéb minősítő értékelés nincs az eszköztárunkban.

A konfliktusok jelentős részét a két szabályrendszer közötti átállás okozza, átlagos mennyiségű a probléma (a verbális agresszió jelenléte normális, az átlaghoz képest pedig kifejezetten kevés, a fizikai agresszió elenyésző). Sokat tanultak a konfliktuskezelésről, naponta számolnak be több olyan esetről, amit saját maguk, tudatosan oldottak meg. Mivel a konfliktusokat nem szőnyeg alá söpörjük, hanem úgymond „kipörgetjük”, láthatóvá válnak a helyzetek, tanulhatóvá válik a megoldásuk. Ez így van rendjén, másképp idomításról beszélünk.

Fontos momentum, hogy a gyermekek bíznak bennünk! Eddigi tapasztalataik ellenére, adtak esélyt a felnőtt világnak, s benne nekünk, hogy mellettük állunk és ebben nincs semmi susmus, tisztán önmagukért, mert megérdemlik a törődést. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a személyes figyelem, a törődés és a szeretet befogadását elsajátítani is sok esetben egy új feladat a gyermekeink és szüleik számára!

Kapcsolatok a csoportban

Büszkék vagyunk közösségünk összetartására, a kialakult szoros kapcsolatrendszerre és a gyors és hatékony kapcsolattartásra. A szakmai kompetenciákat és a családok belső működését tiszteletben tartva a legtöbb kérdésben közösen döntünk. Mindannyian a saját időnket és lelkesedésünket felajánlva önként dolgozunk az iskoláért.

Iskolaidő után is keressük egymás társaságát, együtt járunk szakkörökre, programokra hét közben, hétvégén, a családok összejárnak, a szülők is építik a kapcsolataikat egymással, felnőtt barátságok alakultak ki. A gyerekek és a felnőttek valós érdeklődést kapnak, és ettől mindannyian jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Mint egy nagy családban, az összetartozás élményét éljük meg: ez a megélés a gyerekekre is átragad.

Bevonódás a teambe

A csoportot önkéntesek, közösségi szolgálatot teljesítők segítik, tudásukkal, eszközökkel, jelenlétükkel. Ez a háttérteam szinte észrevétlen, kedves emberek személyes felajánlásainak révén jött létre. Örülünk, hogy sokan vannak azok, akik úgy érzik, hogy amit működtetünk, támogatásra érdemes. Köszönjük! Várjuk hallgatók jelentkezését: szívesen vesszük támogató jelenlétüket és örömmel tanulunk tőlük és mentoráljuk szakmai fejlődésüket.